Ne győzködd az agyadat! A hiba a valóságban van.

Jókedvűen sétáltam hazafelé a vacsoráról ábrándozva. Fel sem tűnt a mellettem elhaladó férfi mindaddig, míg utol nem ért az ismerős illat. Millió emlék tódult a fejembe. Szédülve kapaszkodtam a korlátba. Hiába a hónapoknyi kitartó és töménytelen munka. Egy illat egy…

Tudom, hogy létezel valahol, és gyakran csak állsz az ablaknál, bámulod a messzi égboltot, számolod a csillagokat és rám gondolsz... Éppúgy ahogy én is rád. Remélem, az élet mihamarabb összehoz minket. Addig talán a szél, mely simogatja arcodat, elsuttogja helyettem, mennyire…

Csapkodom az ajtót, pedig nem is rá haragszom. Ma üvöltöztem a nadrágommal, mert nem találtam meg a hozzá vett foltot, ami valójában ott lapult az ölemben. A laptopom nem volt hajlandó engedelmeskedni a parancsomnak, ezért megvertem. A budiajtó útban volt, mikor a konyha felé vettem…

Bár elszállna végre az álmodozó Hamupipőke, és teret adna a szorgalmas, racionális istennő énemnek- akit még soha senki nem látott- és kezébe venné az élet távirányítóját, hogy végre éljen, és ne csak álmodja, hogy él.

Egy újabb haldoklás, éberen. Érzem, hogy küzdök a felismerés ellen. A remény még mindig belülről majd szétfeszít, de már tudom, mi a helyes út, mi tovább visz. A szél menthetetlenül megváltozott, tovább vele már nem sodródhatok. Azt hittem büntetlenül jól érezhetem magam,…

Szeretném megölelni azt a kisgyereket, aki most keservesen sír legbelül bennem. Érzem a csüggedtségét. Tudom, hogy fél, és hogy egyedül kuporog a sötétben. Olyan kicsi és elveszett, pici szíve fájdalmasan ver. Jó lenne megvigasztalni, azt mondani neki, hogy nem lesz semmi baj.…

Nagyjából úgy érzem magam, mint aki nagy focimeccsre készült. És amikor eljött az idő, kiderült, hogy csak kispadra szántak, vagy talán még oda se. A nézők soraiba, vagy meglehet még oda sem. Pedig nem érdekelt semmi más, csak a foci járt mindvégig a fejemben. És rá kellett…

Egyedül van. Én is egyedül vagyok. Mégis, mikor javasoltam neki, hogy legyünk ketten egyedül, nem akarta. Inkább van egyedül egyedül, mint együtt velem. Pedig én nem akarom zavarni az egyedüliségét, csak hozzácsapódnék egyedül. Talán még meg is lepődnénk, hogy mennyire nem…

Azt hiszem, kísért a múlt, ami egyre gyerekesebb és ostobább tettekre visz rá. Mért nem tanulok a hibáimból? Belesétálok újra és újra ugyanabba az elveszett, ész nélküli őrületbe, amit plátói szerelemnek hívnak. Rajongva lesem a kiszemelt személyt, és remélem, egy nap majd…

Fekszünk az ágyon és bámuljuk a plafont. Idegesítő a csend közöttünk. Pedig mellette nem zavart eddig a hallgatás. Az utóbbi időben azonban feszengek, mert mindig beállít a némaság. Valami nincs rendben velünk. Óvatosan feléje pillantok. Könnyedén a karjához érhetnék, csak ki…

Hűvös szelek járnak. Az eső halkan kopogtat az ablakokon, és a villámnak a mennydörgés válaszol. A Nap még a felhők mögül szemléli az embereket. Megnézi, ahogy a sarki boltos megnyitja ajtaját, ahogy a dolgos nők és férfiak munkába sietnek. Kíváncsian figyeli a lassan…